Egyszerű választás
1) Mit jelent a sejtek anyagfelépítő folyamata?
A) anyagfelvételi folyamatok összességét
B) anyag-átalakítási folyamatok összességét
C) a sejtanyagcsere építő jellegű folyamatainak összességét
D) anyagleadási folyamatok összességét
E) a sejtanyagcsere bontó jellegű folyamatainak összességét
2) Melyik a glükolízis anyagátalakulási sorrendje?
A) glükóz-foszfát, glükóz, glicerinaldehid-foszfát, piroszőlősav
B) glükóz, glükóz-foszfát, glicerinaldehid-foszfát, piroszőlősav
C) piroszólósav, glicerinaldehid-foszfát, glükóz, glükóz-foszfát
D) glicerinaldehid-foszfát, glükóz, glükóz-foszfát, piroszőlősav
E) glicerinaldehid-foszfát, glükóz-foszfát, glükóz, piroszőlősav
3) Mi a NAD+ működése?
A) energiát termel
B) hidrogént szállít az anyaglebontó folyamatokban
C) acetilcsoportot szállít
D) hidrogént szállít az anyagfelépítő folyamatokban
E) foszfátcsoportot szállít
4) Mi a citromsavciklus lényege?
A) az acetil-Ko-A-molekula kialakulása
B) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása vízre és széndioxidra
C) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra és hidrogénre
D) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra
E) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok hidrogéntartalmának vízmolekulává alakulása, amelynek során ATP-molekulák jönnek létre
5) Mi a glükolízis?
A) a glükóz lebontásának folyamata
B) a glükóz lebontása etanolig
C) a glükóz lebontása tejsavig
D) a glükóz lebontása vízre és széndioxidra
E) a glükóz lebontása a piroszőlősavig, vagy erjedéses végtermékig
6) Mi a terminális oxidáció lényege?
A) az acetil-KoA-molekulák kialakulása
B) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása vízre és széndioxidra
C) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra és hidrogénre
D) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra
E) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok hidrogéntartalmának vízmolekulává alakulása, amelynek során ATP-molekulák jönnek létre
Többszörös választás
7) Mi jellemző az erjedésre?
1. aerob folyamat
2. fejlett élőlények kizárólagos anyaglebontó folyamata
3. nagyobb mértékű energiafelszabadulást jelent, mint a biológiai oxidáció
4. végterméke különböző lehet
8) Melyik folyamat eredményez ATP-molekulát?
1. glükolízis
2. erjedés
3. terminális oxidáció
4. citromsavciklus
9) Mi jellemző a terminális oxidáció elektronszállító rendszerének tagjaira?
1. legfontosabb tagjai fehérjék
2. egy részük összetett fehérje
3. legfontosabb tagjai vasatomokat tartalmaznak
4. redukálódnak, majd oxidálódnak
10) Mi a szénhidrátok biológiai jelentősége?
1. növények szilárd váza
2. növények tartalék tápanyaga
3. állatok fő energiát adó tápanyaga
4. állatok fő tartalék tápanyaga
11) Melyek a lipidek közös jellemzői?
1. szénből és hidrogénből állnak
2. vízben viszonylag oldhatatlanok
3. poláros vegyületek, hidrofilek
4. benzolban, éterben jól oldódnak
12) Miből áll a neutrális zsír?
1. foszfatidból
2. glicerinből
3. gliceridből
4. zsírsavból
13) Mi jellemzi az anyagcsere-folyamatok koenzim-típusú vegyületeit?
1. könnyen disszociálnak az enzimfehérjékről
2. többféle enzimfehérjéhez is képesek kapcsolódni
3. felépítésükben általában nukleotid és vitamin jellegű csoport az alapvegyület
4. csak az anyagcserében vesznek részt, az energiaforgalomban nem
14) Melyek a biológiai oxidáció fő lépései?
1. terminális oxidáció
2. glükolízis
3. citromsavciklus
4. erjedés
Egyszerű hibakutatás
15) A) A fehérjeszintézisben részt vevő aminosavakat tRNS-molekulák hozzák aktivált állapotba
B) Az aktivált aminosavak szállító RNS-molekulákhoz kapcsolódnak
C) Minden aminosavnak külön-külön szállító RNS-molekulája van
D) A fehérjeszintézis színhelye a riboszóma, amely rRNS-t tartalmaz
E) A fehérjeszintézisben az aminosavak beépülésének sorrendjét a sejtmag DNS-molekuláján képződő és a riboszómákra kerülő mRNS-molekulák határozzák meg.
16) A) A maltóz két alfa-glükóz összekapcsolódásával jön létre
B) A maltózmolekulák kondenzációja cellulózt eredményez
C) A maltózmolekulák hidrolízise két szőlőcukor-molekulát ad
D) A maltóz alkotóit glikozid-kötés tartja össze
E) A maltóz diszacharid
17) A) A cellulóz molekulatömege milliós nagyságrendű
B) A cellulózmolekulát néhány száz szőlőcukor-molekula építi fel
C) A cellulózmolekula hosszú, nem ágazik el
D) A cellulózt az állatok nem képesek megemészteni
E) A cellulózt az ember sem képes megemészteni
18) A) A keményítő nem egységes vegyület
B) A keményítő amilózból és amilopektinből áll
C) Az amilóz szőlőcukor-molekulákból épül fel és elágazás láncú molekula
D) Az amilopektin szőlőcukor-molekulákból épül fel és elágazó láncú molekula
E) A glikogén azonos az amilózmolekulával, de az állatokban fordul elő
19) A) A terminális oxidációban hidrogénionok és elektronok lépnek be
B) Az elektronok elektronszállító rendszerben adódnak tovább, miközben ADP-molekulák képződnek
C) Az elektronok végül a légzésből származó oxigén-molekulákra kerülnek
D) A folyamatban a végső elektronfelvevő molekulák redukálódnak
E) A citromsavciklusból származó hidrogénionok a végső elektronfelvevővel vízzé alakulnak
20) A) A fényelnyelő pigmentek közül a klorofill-A molekula áll kapcsolatban az elektronszállító rendszerrel
B) A többi pigment a klorofill-A molekulának továbbítja az energiát
C) A klorofill-A molekula csak a sejt I. fotorendszerében van meg
D) A II. fotorendszer leszakadó elektronjait elektronszállító rendszer viszi az I. fotorendszerbe
E) Az elektronszállító rendszeren való áthaladás ADP–ATP átalakulást eredményez
21) A) A fényelnyelő pigmentek delokalizált elektronjai a fény fotonjainak hatására gerjesztett állapotba kerülnek
B) A gerjesztett állapot rövid ideig tart, az elektronrendszer alapállapotba tér vissza
C) A gerjesztett állapot után a molekula energiája a pigmentekben raktározódik
D) Nagy energiakvantum esetén a gerjesztett elektronok leszakadnak a molekuláról
E) A leszakadt elektronok elektronszállító rendszerbe kerülnek.
Többszörös hibakutatás
22) 1. Az élőlény tulajdonságainak kialakulását a gének szabják meg
2. A gének azonosak a kromoszómákkal
3. A gének határozzák meg a rajtuk felépülő mRNS-molekula szerkezetét
4. Az mRNS szabja meg a fehérjeszintézist meghatározó tRNS-molekula szerkezetét
23) 1. A DNS-molekula rendkívül stabil
2. A DNS-molekula sohasem változik meg
3. A DNS-molekula az öröklődés alapja
4. Minden utódban ugyanolyan DNS-molekulák vannak, mint a szülőkben
24) 1. A DNS-molekula egyik szála teljesen „néma”, a másik pedig működő
2. A néma DNS-szálon nem szintetizálódik mRNS-molekula
3. A néma DNS-szálon szintetizálódnak a tRNS-molekulák
4. A működő DNS-szálon szintetizálódnak az mRNS-molekulák
25) 1. A genetikai kód nem degenerált
2. A genetikai kód valószínűleg átfedéses leolvasású DNS-molekulában van
3. A genetikai kód valószínűleg kihagyásos leolvasású a DNS-molekulában
4. A genetikai kód minden élőlényben ugyanaz
26) 1. A „stop” jelet kétféle kodon jelenti a genetikai kódszótárban
2. A kezdőjelet egyetlen kodon jelenti a genetikai kódszótárban
3. A „stop” jelhez kétféle RNS tartozik
4. A kezdőjelnek is nevezett kodonhoz kétféle tRNS tartozik
27) 1. A DNS átörökítő szerepét a tüdőgyulladást okozó baktériumokkal végzett kísérle-tekkel is bizonyították
2. A tüdőgyulladás kórokozójának két változata van
3. Az egyik változat ártalmatlan
4. A másik változat kórokozó, de tokanyagot nem termel maga köré
28) 1. A baktérium-transzformáció a baktérium-DNS hatása
2. A baktérium fehérjéje hasonló hatású, mint a DNS
3. A hővel elölt baktériumokban a DNS épségben maradt
4. A hővel elölt baktériumok fehérjéje nem okoz transzformációt, csak az élő baktériumból kinyert fehérje.
29) 1. A bakteriofágokkal végzett kísérletben a radioaktív foszfor a fehérjébe épült be
2. A radioaktív kén a nukleinsavakba épült be
3. A bakteriofágok fehérjeburka a baktériumba hatol
4. A bakteriofágok nukleinsav tartalma a baktériumon kívül marad
30) 1. Hővel elölt tüdőgyulladást okozó baktériumok nem okoznak betegséget állatokban
2. Az ártalmatlan változatú baktériumok önmagukban nem okoznak megbetegedést
3. Hővel elölt kórokozó és ártalmatlan baktériumok együtt beadva betegséget okoznak
4. Az élő kórokozó és a hővel elölt ártalmatlan baktériumok beadása nem okoz betegséget, mert a kórokozó DNS nem tud átjutni az elpusztult ártalmatlan baktériumokba
Kizárásos asszociáció
A) kovalens kötés
B) hidrogénkötés
C) ionos kötés
D) van der Waals-kötés
31) ilyen a peptid kötés is
32) a fehérjére nem jellemző
33) ellentétes töltésű oldalláncok között alakul ki
34) apoláros oldalláncok között jön létre
35) hidrogén és oxigén, valamint hidrogén és nitrogén között létrejövő gyenge kémiai kötés
A) lipid
B) nukleotid
C) egyszerű fehérje
D) összetett fehérje
36) aminosavakat és ne fehérje jellegű részt is tartalmaz
37) szervetlen vegyületek
38) apoláros, szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek gyűjtőneve
39) csak aminosavakból épül fel
40) nukleinsavak építik fel
A) triózok
B) hexózok
C) pentózok
D) cellobióz
41) a keményítő és a cellulóz alkotórésze
42) a keményítő bomlásának köztes terméke
43) ide tartozik a glicerinaldehid
44) a cellulóz bomlásának közti terméke
45) a nukleinsavak alkotórésze
A) glikogén
B) amilóz
C) amilopektin
D) keményítő
46) amilózból és amilopektinból áll
47) elágazó lánc a keményítőben
48) a cellulóz alapegysége
49) állatokban előforduló összetett szénhidrát
50) elágazás nélküli lánc, amely több száz glükózmolekulából épül fel
A) citozin
B) timin
C) guanin
D) adenin
51) csak az RNS-ben fordul elő
52) csak a DNS-ben fordul elő
53) DNS-ben és RNS-ben is meglévő pirimidin-bázis
54) citozinnal áll szemben a DNS-molekulában
55) timinnel áll szemben a DNS-molekulában
A) neutrális zsírok
B) szteroidok
C) foszfatidok
D) karotinoidok
56) ide tartozik a foszfatidsav
57) glicerinből és zsírsavból jönnek létre
58) szteránvázas szerkezetük van
59) hexózt tartalmaznak
60) konjugált kettős kötés van bennük
A) ATP
B) NAD+
C) NADP+
D) KoA
61) aminosavakat szállít
62) az anyaglebontó folyamatok hidrogénszállítója
63) acetilcsoportot szállít
64) a sejt legfontosabb energiaszállító vegyülete
65) az anyagfelépítő folyamatok hidrogénszállítója
A) DNS
B) mRNS
C) tRNS
D) rRNS
66) szállítja az aminosavakat
67) kettős hélix
68) közvetlenül irányítja a fehérjék szintézisét
69) szállítja a nukleotidokat
70) a riboszómában található
Mennyiségi összehasonlítás
71. a) cellobióz molekulatömege
b) fruktóz molekulatömege
72. a) az adenin molekulamérete
b) a timin molekulamérete
73. a) foszfatidok zsírsavtartalma
b) neutrális zsírok zsírsavtartalma
74. a) szacharóz molekulatömege
b) glükóz molekulatömege
75. a) ribózmolekula oxigéntartalma
b) dezoxiribóz-molekula oxigéntartalma
76. a) maltóz molekulatömege
b) glükóz molekulatömege
77. a) glükóz molekulatömege
b) amilóz molekulatömege
78. a) durva diszperz rendszer diszpergált részecskéinek mérete
b) kolloid rendszer diszpergált részecskéinek mérete
79. a) cellulóz molekulatömege
b) keményítő molekulatömege
80. a) guaninmolekula mérete
b) citozinmolekula mérete
Korrelációs vizsgálat
81. a) a sejt vízfelvétele
b) a sejt ozmotikus nyomása
82. a) a közeg pH-értékének emelkedése az optimum fölé
b) a fehérjék aktivitása
83. a) a közeg hőmérsékletének emelkedése az optimum fölé
b) a fehérjék aktivitása
84. a) a sejt ozmotikus nyomása
b) a sejt vízfelvétele
85. a) ATP-ADP átalakulások mértéke
b) a felszabaduló energia mennyisége
86. a) tápanyagok lebontásának mértéke
b) tápanyagokból felszabaduló energia mennyisége
87. a) anyaglebontó folyamatok mértéke
b) makromolekulákban raktározott energia mennyisége
88. a) etanolos erjedés intenzitása
b) a folyamat szén-dioxid-termelése
89. a) a sejt anyaglebontó folyamatainak mértéke
b) a sejt oxigénfelvétele
90. a) a biológiai oxidáció intenzitása
b) a folyamat szén-dioxid- és víz-termelése
Relációanalízis
91) A tej kazeinjének hidrolízise csak aminosavakat eredményez, mert a kazein egyszerű fehérje.
92) A cellulóz fruktózra és glükózra bontható le, mert a cellulóz köztes lebomlási terméke a cellobióz.
93) Az adszorpció a kolloidokra nem jellemző, mert az adszorpció csak gyenge, felületi kötődést jelent.
94) A fehérjék igen érzékenyek a különböző külső hatásokra, mert a fehérjék csak optimális körülmények között képesek hatékony működésre.
95) A hidrofil kolloidok elsősorban vízmolekulákat adszorbeálnak felületükön, mert a vízmolekulák adszorpciója elősegíti a kolloid részecskék egybeolvadását.
96) A víz a kémiai reakciókban nemcsak közeg, hanem reakcióanyag is, mert a víz számos biokémiai folyamat kiinduló vagy végtermékei között fordul elő.
97) A víz nem jelent reakcióközeget, mert a víz megakadályozza a legtöbb anyag részecskéinek diffundálását.
98) A cellulóz nem elágazó láncmolekula, mert a cellulóz nem tartalmaz amilopektint.
99) Magas hőmérsékleten a fehérjék kicsapódnak, mert a hő reverzibilis koagulációt eredményez.
100) A glikogén a cellulózhoz hasonló vegyület, mert a glikogénben nincsenek láncelágazások.
