Molekuláris biológia kérdéssor

Molekuláris biológia II.

Egyszerű választás

1) Mit jelent a sejtek anyagfelépítő folyamata?
A) anyagfelvételi folyamatok összességét
B) anyag-átalakítási folyamatok összességét
C) a sejtanyagcsere építő jellegű folyamatainak összességét
D) anyagleadási folyamatok összességét
E) a sejtanyagcsere bontó jellegű folyamatainak összességét

2) Melyik a glükolízis anyagátalakulási sorrendje?
A) glükóz-foszfát, glükóz, glicerinaldehid-foszfát, piroszőlősav
B) glükóz, glükóz-foszfát, glicerinaldehid-foszfát, piroszőlősav
C) piroszólósav, glicerinaldehid-foszfát, glükóz, glükóz-foszfát
D) glicerinaldehid-foszfát, glükóz, glükóz-foszfát, piroszőlősav
E) glicerinaldehid-foszfát, glükóz-foszfát, glükóz, piroszőlősav

3) Mi a NAD+ működése?
A) energiát termel
B) hidrogént szállít az anyaglebontó folyamatokban
C) acetilcsoportot szállít
D) hidrogént szállít az anyagfelépítő folyamatokban
E) foszfátcsoportot szállít

4) Mi a citromsavciklus lényege?
A) az acetil-Ko-A-molekula kialakulása
B) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása vízre és széndioxidra
C) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra és hidrogénre
D) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra
E) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok hidrogéntartalmának vízmolekulává alakulása, amelynek során ATP-molekulák jönnek létre

5) Mi a glükolízis?
A) a glükóz lebontásának folyamata
B) a glükóz lebontása etanolig
C) a glükóz lebontása tejsavig
D) a glükóz lebontása vízre és széndioxidra
E) a glükóz lebontása a piroszőlősavig, vagy erjedéses végtermékig

6) Mi a terminális oxidáció lényege?
A) az acetil-KoA-molekulák kialakulása
B) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása vízre és széndioxidra
C) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra és hidrogénre
D) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok lebomlása széndioxidra
E) a makromolekulákból képződött acetilcsoportok hidrogéntartalmának vízmolekulává alakulása, amelynek során ATP-molekulák jönnek létre

Többszörös választás

7) Mi jellemző az erjedésre?
1. aerob folyamat
2. fejlett élőlények kizárólagos anyaglebontó folyamata
3. nagyobb mértékű energiafelszabadulást jelent, mint a biológiai oxidáció
4. végterméke különböző lehet

8) Melyik folyamat eredményez ATP-molekulát?
1. glükolízis
2. erjedés
3. terminális oxidáció
4. citromsavciklus

9) Mi jellemző a terminális oxidáció elektronszállító rendszerének tagjaira?
1. legfontosabb tagjai fehérjék
2. egy részük összetett fehérje
3. legfontosabb tagjai vasatomokat tartalmaznak
4. redukálódnak, majd oxidálódnak

10) Mi a szénhidrátok biológiai jelentősége?
1. növények szilárd váza
2. növények tartalék tápanyaga
3. állatok fő energiát adó tápanyaga
4. állatok fő tartalék tápanyaga

11) Melyek a lipidek közös jellemzői?
1. szénből és hidrogénből állnak
2. vízben viszonylag oldhatatlanok
3. poláros vegyületek, hidrofilek
4. benzolban, éterben jól oldódnak

12) Miből áll a neutrális zsír?
1. foszfatidból
2. glicerinből
3. gliceridből
4. zsírsavból

13) Mi jellemzi az anyagcsere-folyamatok koenzim-típusú vegyületeit?
1. könnyen disszociálnak az enzimfehérjékről
2. többféle enzimfehérjéhez is képesek kapcsolódni
3. felépítésükben általában nukleotid és vitamin jellegű csoport az alapvegyület
4. csak az anyagcserében vesznek részt, az energiaforgalomban nem

14) Melyek a biológiai oxidáció fő lépései?
1. terminális oxidáció
2. glükolízis
3. citromsavciklus
4. erjedés

Egyszerű hibakutatás

15) A) A fehérjeszintézisben részt vevő aminosavakat tRNS-molekulák hozzák aktivált állapotba
B) Az aktivált aminosavak szállító RNS-molekulákhoz kapcsolódnak
C) Minden aminosavnak külön-külön szállító RNS-molekulája van
D) A fehérjeszintézis színhelye a riboszóma, amely rRNS-t tartalmaz
E) A fehérjeszintézisben az aminosavak beépülésének sorrendjét a sejtmag DNS-molekuláján képződő és a riboszómákra kerülő mRNS-molekulák határozzák meg.

16) A) A maltóz két alfa-glükóz összekapcsolódásával jön létre
B) A maltózmolekulák kondenzációja cellulózt eredményez
C) A maltózmolekulák hidrolízise két szőlőcukor-molekulát ad
D) A maltóz alkotóit glikozid-kötés tartja össze
E) A maltóz diszacharid

17) A) A cellulóz molekulatömege milliós nagyságrendű
B) A cellulózmolekulát néhány száz szőlőcukor-molekula építi fel
C) A cellulózmolekula hosszú, nem ágazik el
D) A cellulózt az állatok nem képesek megemészteni
E) A cellulózt az ember sem képes megemészteni

18) A) A keményítő nem egységes vegyület
B) A keményítő amilózból és amilopektinből áll
C) Az amilóz szőlőcukor-molekulákból épül fel és elágazás láncú molekula
D) Az amilopektin szőlőcukor-molekulákból épül fel és elágazó láncú molekula
E) A glikogén azonos az amilózmolekulával, de az állatokban fordul elő

19) A) A terminális oxidációban hidrogénionok és elektronok lépnek be
B) Az elektronok elektronszállító rendszerben adódnak tovább, miközben ADP-molekulák képződnek
C) Az elektronok végül a légzésből származó oxigén-molekulákra kerülnek
D) A folyamatban a végső elektronfelvevő molekulák redukálódnak
E) A citromsavciklusból származó hidrogénionok a végső elektronfelvevővel vízzé alakulnak

20) A) A fényelnyelő pigmentek közül a klorofill-A molekula áll kapcsolatban az elektronszállító rendszerrel
B) A többi pigment a klorofill-A molekulának továbbítja az energiát
C) A klorofill-A molekula csak a sejt I. fotorendszerében van meg
D) A II. fotorendszer leszakadó elektronjait elektronszállító rendszer viszi az I. fotorendszerbe
E) Az elektronszállító rendszeren való áthaladás ADP–ATP átalakulást eredményez

21) A) A fényelnyelő pigmentek delokalizált elektronjai a fény fotonjainak hatására gerjesztett állapotba kerülnek
B) A gerjesztett állapot rövid ideig tart, az elektronrendszer alapállapotba tér vissza
C) A gerjesztett állapot után a molekula energiája a pigmentekben raktározódik
D) Nagy energiakvantum esetén a gerjesztett elektronok leszakadnak a molekuláról
E) A leszakadt elektronok elektronszállító rendszerbe kerülnek.

Többszörös hibakutatás

22) 1. Az élőlény tulajdonságainak kialakulását a gének szabják meg
2. A gének azonosak a kromoszómákkal
3. A gének határozzák meg a rajtuk felépülő mRNS-molekula szerkezetét
4. Az mRNS szabja meg a fehérjeszintézist meghatározó tRNS-molekula szerkezetét

23) 1. A DNS-molekula rendkívül stabil
2. A DNS-molekula sohasem változik meg
3. A DNS-molekula az öröklődés alapja
4. Minden utódban ugyanolyan DNS-molekulák vannak, mint a szülőkben

24) 1. A DNS-molekula egyik szála teljesen „néma”, a másik pedig működő
2. A néma DNS-szálon nem szintetizálódik mRNS-molekula
3. A néma DNS-szálon szintetizálódnak a tRNS-molekulák
4. A működő DNS-szálon szintetizálódnak az mRNS-molekulák

25) 1. A genetikai kód nem degenerált
2. A genetikai kód valószínűleg átfedéses leolvasású DNS-molekulában van
3. A genetikai kód valószínűleg kihagyásos leolvasású a DNS-molekulában
4. A genetikai kód minden élőlényben ugyanaz

26) 1. A „stop” jelet kétféle kodon jelenti a genetikai kódszótárban
2. A kezdőjelet egyetlen kodon jelenti a genetikai kódszótárban
3. A „stop” jelhez kétféle RNS tartozik
4. A kezdőjelnek is nevezett kodonhoz kétféle tRNS tartozik

27) 1. A DNS átörökítő szerepét a tüdőgyulladást okozó baktériumokkal végzett kísérle-tekkel is bizonyították
2. A tüdőgyulladás kórokozójának két változata van
3. Az egyik változat ártalmatlan
4. A másik változat kórokozó, de tokanyagot nem termel maga köré

28) 1. A baktérium-transzformáció a baktérium-DNS hatása
2. A baktérium fehérjéje hasonló hatású, mint a DNS
3. A hővel elölt baktériumokban a DNS épségben maradt
4. A hővel elölt baktériumok fehérjéje nem okoz transzformációt, csak az élő baktériumból kinyert fehérje.

29) 1. A bakteriofágokkal végzett kísérletben a radioaktív foszfor a fehérjébe épült be
2. A radioaktív kén a nukleinsavakba épült be
3. A bakteriofágok fehérjeburka a baktériumba hatol
4. A bakteriofágok nukleinsav tartalma a baktériumon kívül marad

30) 1. Hővel elölt tüdőgyulladást okozó baktériumok nem okoznak betegséget állatokban
2. Az ártalmatlan változatú baktériumok önmagukban nem okoznak megbetegedést
3. Hővel elölt kórokozó és ártalmatlan baktériumok együtt beadva betegséget okoznak
4. Az élő kórokozó és a hővel elölt ártalmatlan baktériumok beadása nem okoz betegséget, mert a kórokozó DNS nem tud átjutni az elpusztult ártalmatlan baktériumokba

Kizárásos asszociáció

A) kovalens kötés
B) hidrogénkötés
C) ionos kötés
D) van der Waals-kötés

31) ilyen a peptid kötés is
32) a fehérjére nem jellemző
33) ellentétes töltésű oldalláncok között alakul ki
34) apoláros oldalláncok között jön létre
35) hidrogén és oxigén, valamint hidrogén és nitrogén között létrejövő gyenge kémiai kötés

A) lipid
B) nukleotid
C) egyszerű fehérje
D) összetett fehérje

36) aminosavakat és ne fehérje jellegű részt is tartalmaz
37) szervetlen vegyületek
38) apoláros, szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek gyűjtőneve
39) csak aminosavakból épül fel
40) nukleinsavak építik fel

A) triózok
B) hexózok
C) pentózok
D) cellobióz

41) a keményítő és a cellulóz alkotórésze
42) a keményítő bomlásának köztes terméke
43) ide tartozik a glicerinaldehid
44) a cellulóz bomlásának közti terméke
45) a nukleinsavak alkotórésze

A) glikogén
B) amilóz
C) amilopektin
D) keményítő

46) amilózból és amilopektinból áll
47) elágazó lánc a keményítőben
48) a cellulóz alapegysége
49) állatokban előforduló összetett szénhidrát
50) elágazás nélküli lánc, amely több száz glükózmolekulából épül fel

A) citozin
B) timin
C) guanin
D) adenin

51) csak az RNS-ben fordul elő
52) csak a DNS-ben fordul elő
53) DNS-ben és RNS-ben is meglévő pirimidin-bázis
54) citozinnal áll szemben a DNS-molekulában
55) timinnel áll szemben a DNS-molekulában

A) neutrális zsírok
B) szteroidok
C) foszfatidok
D) karotinoidok

56) ide tartozik a foszfatidsav
57) glicerinből és zsírsavból jönnek létre
58) szteránvázas szerkezetük van
59) hexózt tartalmaznak
60) konjugált kettős kötés van bennük

A) ATP
B) NAD+
C) NADP+
D) KoA

61) aminosavakat szállít
62) az anyaglebontó folyamatok hidrogénszállítója
63) acetilcsoportot szállít
64) a sejt legfontosabb energiaszállító vegyülete
65) az anyagfelépítő folyamatok hidrogénszállítója

A) DNS
B) mRNS
C) tRNS
D) rRNS

66) szállítja az aminosavakat
67) kettős hélix
68) közvetlenül irányítja a fehérjék szintézisét
69) szállítja a nukleotidokat
70) a riboszómában található

Mennyiségi összehasonlítás

71. a) cellobióz molekulatömege
b) fruktóz molekulatömege

72. a) az adenin molekulamérete
b) a timin molekulamérete

73. a) foszfatidok zsírsavtartalma
b) neutrális zsírok zsírsavtartalma

74. a) szacharóz molekulatömege
b) glükóz molekulatömege

75. a) ribózmolekula oxigéntartalma
b) dezoxiribóz-molekula oxigéntartalma

76. a) maltóz molekulatömege
b) glükóz molekulatömege

77. a) glükóz molekulatömege
b) amilóz molekulatömege

78. a) durva diszperz rendszer diszpergált részecskéinek mérete
b) kolloid rendszer diszpergált részecskéinek mérete

79. a) cellulóz molekulatömege
b) keményítő molekulatömege

80. a) guaninmolekula mérete
b) citozinmolekula mérete

Korrelációs vizsgálat

81. a) a sejt vízfelvétele
b) a sejt ozmotikus nyomása

82. a) a közeg pH-értékének emelkedése az optimum fölé
b) a fehérjék aktivitása

83. a) a közeg hőmérsékletének emelkedése az optimum fölé
b) a fehérjék aktivitása

84. a) a sejt ozmotikus nyomása
b) a sejt vízfelvétele

85. a) ATP-ADP átalakulások mértéke
b) a felszabaduló energia mennyisége

86. a) tápanyagok lebontásának mértéke
b) tápanyagokból felszabaduló energia mennyisége

87. a) anyaglebontó folyamatok mértéke
b) makromolekulákban raktározott energia mennyisége

88. a) etanolos erjedés intenzitása
b) a folyamat szén-dioxid-termelése

89. a) a sejt anyaglebontó folyamatainak mértéke
b) a sejt oxigénfelvétele

90. a) a biológiai oxidáció intenzitása
b) a folyamat szén-dioxid- és víz-termelése


Relációanalízis

91) A tej kazeinjének hidrolízise csak aminosavakat eredményez, mert a kazein egyszerű fehérje.

92) A cellulóz fruktózra és glükózra bontható le, mert a cellulóz köztes lebomlási terméke a cellobióz.

93) Az adszorpció a kolloidokra nem jellemző, mert az adszorpció csak gyenge, felületi kötődést jelent.

94) A fehérjék igen érzékenyek a különböző külső hatásokra, mert a fehérjék csak optimális körülmények között képesek hatékony működésre.

95) A hidrofil kolloidok elsősorban vízmolekulákat adszorbeálnak felületükön, mert a vízmolekulák adszorpciója elősegíti a kolloid részecskék egybeolvadását.

96) A víz a kémiai reakciókban nemcsak közeg, hanem reakcióanyag is, mert a víz számos biokémiai folyamat kiinduló vagy végtermékei között fordul elő.

97) A víz nem jelent reakcióközeget, mert a víz megakadályozza a legtöbb anyag részecskéinek diffundálását.

98) A cellulóz nem elágazó láncmolekula, mert a cellulóz nem tartalmaz amilopektint.

99) Magas hőmérsékleten a fehérjék kicsapódnak, mert a hő reverzibilis koagulációt eredményez.

100) A glikogén a cellulózhoz hasonló vegyület, mert a glikogénben nincsenek láncelágazások.

molekuláris biológia kérdéssor

Molekuláris biológia I.

Egyszerű választás

1) Mi az ozmózis?
A) a kolloid oldatok kicsapódása
B) a hidrátburok kialakulásának folyamata
C) két anyag részecskéinek szabad elkeveredése
D) a víz vándorlása a féligáteresztő hártyán keresztül
E) az oldószer kis molekuláinak vándorlása híg oldatból töményebb oldatba, olyan hártyán keresztül, mely az oldott, nagyobb molekulákat nem engedi át

2) Hányféle nukleotid van a nukleinsavakban, ha a pentóz és a bázis típusát is figyelembe vesszük?
A) tízféle
B) nyolcféle
C) ötféle
D) négyféle
E) háromféle

3) Mit jelent valójában a kolloid szó?
A) az élő anyag megjelenési formáját
B) az élő anyagot
C) az anyag halmazállapotát
D) az anyagot feloldva
E) az anyag megfelelő méretre diszpergált állapotát

4) Melyek a biogén elemek?
A) a sejt anyagait felépítő elemek
B) a sejt anyagainak több mint 90 %-át kitevő elemek
C) minden sejtben előforduló elemek
D) a sejt életfolyamataiban fontos elemek
E) a sejt anyagait felépítő és a sejt életfolyamataiban fontos elemek

5) Mi a koaguláció?
A) a kolloid állapot kialakulása
B) halmazállapot-változás
C) vízmolekulák felszabadulása
D) a kolloid része0cskék összetömörülése nagyobb részekbe, és kicsapódása a diszperziós közegből
E) anyagfelhalmozódás egy határfelületen

6) Melyik az az oldat, amelyben kisebbek a diszpergált részecskék, mint egy nanométer?
A) vizes oldat
B) valódi oldat
C) durva diszperz rendszer
D) nagy tömegű oldatok
E) kolloid oldatok

Többszörös választás

7) Mi okozhatja a fehérjék denaturációját?
1) a nagy felület
2) hőmérséklet emelkedése
3) a víz mennyiségének fokozódása
4) tömény elektrolitok

8) Melyek a fehérjék működésének külső feltételei?
1) optimális hőmérséklet
2) vízhiány
3) optimális pH
4) tömény elektrolit

9) Melyik igaz a vízre?
1) oldószer
2) diszpegáló közeg
3) reakcióközeg
4) reakcióanyag

10) Mit jelent az adszorpció szó?
1) gyenge felületi kötődést
2) Kémiai folyamatokat
3) részecskék határfelületén történő anyagfelhalmozódást
4) vízben való oldódást

11) Mi jellemzi a kolloid gél állapotot?
1) a részecskék hidrátburkukkal szabadon mozognak
2) a részecskék egymáshoz kapcsolódva hálózatot hoznak létre
3) a rendszer halmazállapota a folyékonyhoz közeli
4) a rendszer kocsonyás állapotú

12) Melyek a könnyen disszociáló részt tartalmazó enzimek alkotórészei?
1) fehérjerész
2) szubsztrát
3) koenzim
4) prosztetikus csoport

13) Mi jellemző az enzimek működésére?
1) fajlagosak
2) pH-optimumuk van
3) gátolni lehet a működésüket
4) hőmérsékleti optimumuk van

Egyszerű hibakutatás

14) A) A foszfatidok zsírtartalma hidrofób jellegű
B) A foszfatidok nitrogéntartalmú szénláncrészlete hidrofil jellegű
C) A foszfatidmolekulák egésze a vízban jól oldódik
D) A foszfatidok a sejtek vizes fázisában a határhártyák kialakításában fontosak
E) A foszfatidok lipidek

15.) A) A víz dipólus jellegű molekula
B) A víz ionokat és sok szerves vegyületet old
C) A víz hidrátburkot alkot
D) A víz mennyisége a sejt tömegének nagyobb részét teszi ki
E) A sejtek víztartalmának 100%-a a fehérjék hidrátburkában található

16) A) A szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén nagy mennyiségben szükséges az élőlények számára
B) A szén négy erős kovalens kötést tud kialakítani
C) A hidrogén oxidációja a legtöbb élőlény számára az energiatermelő folyamat alapja
D) A szerves anyagok felépítésében fontos még a foszfor és a kén is.
E) Néhány elem, mint a szilícium vagy a fluor egyáltalán nem fordul elő élő sejtben

17) A) A biokémiai folyamatok során reakcióba lépő anyagok molekulái közvetlen érintkezésbe kerülnek egymással
B) A reakció sebessége az időegység alatt létrejövő kölcsönhatások számától függ
C) A molekulák kölcsönhatása csak akkor eredményez reakciót, ha energiájuk valamivel kisebb, mint az adott hőmérsékleten megfelelő átlagos érték
D) A kémiai reakciókban az energia a molekulán belül gyöngíti a kémiai kötéseket, reakcióképes, aktivált állapotot alakít ki
E) Az aktivált állapotot létrehozó energiamennyiség az aktiválási energia

18) A) A reakcióba lépő molekulák számára a végtermékek keletkezésében gyakran nem egy, hanem többféle reakció lehetséges
B) Ezek közül az valósul meg, amelyik megindulásához és lefolyásához a legkevesebb aktiválási energia szükséges
C) A katalizátorok olyan anyagok, amelyek a kisebb aktiválási energiával járó utat nyitják meg a reakció lefolyása előtt
D) A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet
E) A biokémiai folyamatok katalizátorai az enzimek

19) A) Az enzimek felületén egy v. több igen aktív adszorpciós mező, úgynevezett aktív centrum van
B) Az aktív centrum neve szubsztrát
C) Az aktív centrumhoz kapcsolódó molekulák átalakulása után keletkezett reakcióterméket a kiindulási molekulák leszorítják az enzim felületéről
D) Az enzim újabb és újabb reakció katalizálását végzi el folyamatosan
E) Az enzimhatás tehát az enzim szempontjából körfolyamat

Többszörös hibakutatás

20) 1. A DNS ribózt tartalmaz
2. A DNS nukleotidokból áll
3. A DNS uracilt tartalmaz
4. A DNS kettős spirált alkot

21) 1. A DNS két egymásra csavarodó polinukleotid-láncból áll
2. A két DNS-láncot kovalens vegyértékkötések kapcsolják össze
3. A DNS két lánca a bázisok között kapcsolódik egymással
4. Az adenin csak a guaninnal, a timin csak a citozinnal kapcsolódhat

22) 1. A foszfatidok zsírsavtartalma hidrofil jellegű
2. A foszfatidok nitrogéntartalmú szénláncrészlete hidrofób jellegű
3. A foszfatidmolekulák egésze vízben jól oldódik
4. A foszfatidok a sejtek vizes fázisában a határhártyák kialakításában fontosak

23) 1. A víz dipólus jellegű molekula
2. A víz ionokat és minden szerves vegyületeket old
3. A víz hidrátburkot alkot
4. A víz mennyisége a sejt tömegének átlag 50 %-át teszi ki

24) 1. A fehérjék 20 féle aminosavból épülnek fel
2. A fehérjék aminosavait peptidkötések kötik össze
3. A fehérjék szerkezetét az aminosavak sorrendje és minősége határozza meg
4. Az aminosav-sorrend nem befolyásolja a térszerkezetet

25) 1. A keményítőben alfa-glükózmolekulák vannak
2. A keményítő több száz glükózból áll.
3. A cellulózban béta-glükózmolekulák vannak
4. A cellulóz kisebb molekula, mint a keményító

26) 1. A cellulóz molekulatömege milliós nagyságrendű
2. A cellulózmolekulát néhány száz szőlőcukormolekula építi fel
3. A cellulózmolekula hosszú, nem ágazik el
4. A cellulózt elsősorban az állatok képesek elbontani

27) 1. A sejtmembrán fehérjéi a membránba különböző mértékben besüllyedve helyez-kednek el
2. Egyes membránfehérjék teljesen át is érhetik a membránt
3. A sejtmembrán hidrofób része mindig a membrán belsejében van
4. A sejtmembrán felszínét a poláros fehérjék rétege alkotja

28) 1. A sejtmembrán aktív transzportfolyamatai energiaigényesek és hordozóanyagokkal mennek végbe
2. Az energia a hordozómolekula és a szállított anyag összekapcsolódásához, illetve az eredeti állapot visszaállításához szükséges
3. Az energia ATP-ből ered
4. Az aktív transzport a sejt és a környezet koncentrációkülönbségét általában kiegyenlíti

Négyféle asszociáció

A) DNS
B) RNS
C) mindkettő
D) egyik sem

29) foszfátcsoportot tartalmaz
30) uracil van benne
31) hat szénatomos cukor van benne
32) térszerkezete van
33) timint tartalmaz
34) aminosavakból áll
35) alapszerkezete kettős hélix
36) citozint tartalmaz
37) nukleotidokból áll
38) alapszerkezete egysoros lánc

A) monoszacharid
B) poliszacharid
C) mindkettő
D) egyik sem

39) a szénhidrogének közé tartozik
40) van édes ízű típusa is
41) szőlőcukor-molekulák építik fel
42) van redukáló hatású típusa is
43) molekulatömege több ezres vagy milliós nagyságrendű
44) nitrogént tartalmaz
45) többnyire hideg vízben is jól oldódik
46) egyik típusa a növények szerkezeti anyaga
47) szénhidrát
48) többnyire vízben oldhatatlan, vagy csak meleg vízben oldódik

A) autotróf élőlények
B) heterotróf élőlények
C) mindkettő
D) egyik sem

49) nem építenek fel szerves vegyületeket, csak lebontják azokat
50) az ember is közéjük tartozik
51) szervetlen vegyületekből is képesek szerves vegyületeket előállítani
52) az állati szervezetek is közéjük tartoznak
53) csak szerves vegyületek szervetlen vegyületekké átalakítására képesek
54) anyaglebontásuk biológiai oxidáció vagy erjedés
55) csak szervetlen vegyületekből képesek szerves vegyületek előállítására
56) a gombák is közéjük tartoznak
57) nem bontanak le anyagot, csak felépítik azokat
58) csak szerves vegyületekből képesek más szerves vegyületeket előállítani

Többszörös asszociáció

A) szacharóz
B) glükóz
C) maltóz
D) fruktóz

59) monoszacharid
60) szénhidrát
61) előfordul a répacukorban
62) ketóz
63) képlete C12H22O11
64) glükózt tartalmaz
65) redukáló hatású egyszerű szénhidrát
66) diszacharid
67) képlete C6H12O6
68) emberi fogyasztásra alkalmas

A) nukleinsavak
B) szénhidrátok
C) fehérjék
D) neutrális zsírok

69) nagymolekulájú szerves vegyületek
70) mindig tartalmaznak nitrogént is
71) jól oldódnak apoláros, szerves oldószerekben
72) szenet és hidrogént is tartalmaznak
73) egy részük, vagy többségük vízben oldható
74) mindig tartalmaznak oxigént is
75) az állati szervezetek nagy mennyiségben raktározható tartaléktápanyagai
76) kizárólag, vagy túlnyomó többségükben szén-, hidrogén- és oxigénatomokból állnak
77) oxidációjukkal energia szabadítható fel
78) fajspecifikus felépítésűek (lehetnek)

A) NAD+
B) KoA
C) NADP+
D) ATP

79) alapja az AMP
80) hidrogént szállít
81) foszfort tartalmaz
82) szerves bázis van benne
83) ribóz van benne
84) energiaszállító vegyület
85) vitaminjellegű csoport is van benne
86) két ribóz van benne
87) nikotinsavamid van benne
88) nem direkt hidrogénszállító

Relációanalízis

89) A víz fontos oldószer, mert oldatban tartja az ionokat és a vízben oldódó szerves molekulákat

90) A szteroidok lipidek, mert a szteroidok vízben jól oldódnak

91) Az epesavak szteroidok, mert az epesavak a felületi feszültséget csökkentő anyagot

92) Az aminosavsorrend specifikusan jellemző a fehérjékre, mert a fehérjéket ugyanaz a húszféle aminosav építi fel

93) A keményítő a fozoszintézis köztes terméke, mert a keményítőből két szőlőcukormolekula jöhet létre

94) A foszfatidok lipidek, mert a foszfatidok észterszármazékok

95) A karotinoidok színesek, mert a karotinoidok nagy számú konjugált kettős kötést tartalmaznak

96) Az ozmózis során csak a nagy molekulák vándorolnak, mert az ozmózis a féligáteresztő hártyán keresztül megy végbe

97) A fehérjék és a nukleinsavak azonos kémiai elemekből épülnek fel, mert a fehérjék és a nukleinsavak egyaránt összetett vegyületek

98) A hexózok nagy része szabad formában fordul elő az élőlényekben, mert a hexózok a nukleinsavak alapvető alkotórészei

99) Az enzimek működését a környezet kémhatása és hőmérséklete befolyásolja, mert minden enzim egyszerű fehérje

100) A heterotróf élőlények az autotróf élőlények nélkül képtelenek megélni, mert csak az autotrófok tudnak szervetlen anyagokból szerves vegyületeket építeni