A biológia-érettségifelkészítő óraterve

Sziasztok! Akkor közzétenném, hogy mi alapján haladnánk, ha ez nektek is tetszik. Persze bármilyen javaslatot szívesen fogadok, illetve hozzatok saját óratervet, és megbeszéljük, hogyan legyen.

A következő főbb témaköröket beszélnénk át, ha lehet ebben a sorrendben. Ennek meg van az oka, de ha úgy érzi valaki, hogy valamelyik témakört előbbre szeretné venni, lehet erről is szó. Csak az a kérés, hogy ne csapongjunk! A témakörökre szánt idő igazából rajtatok múlik. Nektek kell eldöntenetek, hogy előadást szeretnétek belőle, vagy csak konzultációt, vagy csak feladatokat oldjunk meg a témát feldolgozandó. Szóval csak aktívan...


1. Bevezetés a biológiába
2. A sejtek felépítése és működése
3. Az élővilág áttekintése
4. A vírusok világa
5. Az egysejtűek világa
6. A növények világa
7. A gombák világa
8. Az állatok világa
9. Az ember világa
10. Az élőlény és környezete
11. Öröklődés és változékonyság
12. Az élővilág fejlődése
13. A viselkedés biológiája


Bevezetés a biológiába

A természettudományok rendszere (a modern természettudományos gondolkodás kialakulása, a természettudományos állítások érvényességi köre, mit vizsgálnak a természettudományok, a természettudományos állítások kialakulása – bevezetés a formális logikába, természettudomány és metafizika, a természettudományok osztályozása, problémafelvetés és a módszer megválasztása, természettudományos módszerek, az egyes módszerek során alkalmazott eljárások)
Fizikai mennyiségek, mértékegységek (a fizikai jelenségek és mennyiségek, extenzív és intenzív mennyiségek, a mennyiségegyenletek, a mérés, a nemzetközi mértékegységrendszer: alap-, kiegészítő- valamint származtatott mennyiségek, a tényező vagy faktor, az együttható vagy koefficiens, a különféle számok, mint pl. az Avogadro-szám, és az állandók, mint pl. gravitációs állandó, a mértékegységek tízes hatványszorzói azaz a prefixumok, valamint a dimenzió)
Néhány „fontosabb” fizikai fogalom és törvényszerűség (tömeg és energia, az erő és ezek kapcsolata, az energia létezésének formái és a termodinamika I. törvénye, az entrópia, a hőenergia és a termodinamika II., valamint III. törvénye)
Az anyag szerkezete (az anyagi világ strukturális szintjei és mozgásformái, az atomok és az atommag, a kémiai kötés, atom- és molekularendszerek, a kémiai reakciók)
Az élő anyag (életjelenségek, életkritériumok, az élő anyag szerveződési szintjei, az élővilág változatossága)

A sejtek felépítése és működése

Biogén elemek és szerepük a sejtek működésében
Biogén vegyületek (a biogén molekulák kötéstípusai, és méretei)
Szervetlen biovegyületek (víz, ásványi sók, ionrácsos oxidok)
Egy funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek (szénhidrogének, alkoholok, oxovegyületek, karbonsavak, éterek, észterek, aminok, amidok, heterociklusos vegyületek)
Több funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleotid típusú vegyületek)
A sejtalkotók (plazmamembrán, sejtplazma, sejtközpont, ostor és csilló, a sejt belső membránrendszerei, a sejtmag, a sejtfal, a sejtüreg, és a zárványok)
A sejtek anyagcserefolyamatai (általános jellemzés, a plazmamembrán transzportfolyamatai)
Az enzimek (a katalízis jelentősége, az enzimek szerkezete és működése, enzimhatások gátlása, enzimek csoportosítása)
A sejtek lebontó anyagcseréje (sejtlégzés és erjedés)
A sejtek felépítő anyagcseréje szénhidrátok, lipidek, nukleinvegyületek és fehérjék bioszintézise)
A gének működése (a centrális dogma, a génműködés szabályozása, génsebészet)
Sejtosztódás (a sejtciklus és a sejtosztódás típusai)
Szemelvények a sejtkutatás újabb eredményeiből (prionok, klónozás, géntechnológia)

Az élővilág áttekintése

Egy kis tudománytörténet (a biológia négy nagy korszaka és a nagyobb rendszerezők: Arisztotelész, Theophrasztosz, Caius Plinius Secundus Maior, Ibn Szina, Albertus Magnus, Vesalius, Galilei, Descartes, John Ray, Linné, Darwin)
A rendszertani taxonok (a faj fogalma, a faj feletti kategóriák, a faj alatti kategóriák)
A rendszerek (mesterséges és természetes rendszerek)

A vírusok világa

A vírusok általános jellemzése (vírusok helye az élővilágban, a vírusok megjelenési formái, felépítésük, szerkezetük, és kórokozásuk)
A vírusok csoportosítása gazdaszervezeteik alapján (prokarióta sejtek vírusai, eukarióta sejtek vírusai)

Az egysejtűek világa

Prokarióta egysejtűek (baktériumok és cianobaktériumok)
Eukarióta egysejtűek (ostorosok, páncélos ostorosok, garatostorosok, kovamoszatok, egyfélemagvúak, kétfélemagvúak)

A növények világa

A növények felépítése (növények általános jellemzése, növényi szövetek, növényi szervek)
A növények életműködései (vízháztartásuk, gázcserenyílásaik, táplálkozásuk, ingerlékenységük, szaporodásuk, egyedfejlődésük, szabályozásuk)
A növényvilág áttekintése (moszatok vagy algák, szárazföldi növények, hajtásos növények)
A növények elterjedése (elméleti vonatkozások, Földünk flórabirodalmai és flóraterületei, Magyarország növényvilága és növénytársulásai)

A gombák világa

A gombák eredete, szervezeti felépítése és életműködései
A gombák rendszerének áttekintése (nyálkagombák, rajzóspórás gombák, moszatgombák, valódi gombák)
A gombák szerepe az anyagforgalomban és élőhelyei
A gombák gyakorlati jelentősége
A zuzmók

Az állatok világa

Az állatok felépítése (általános jellemzésük, állati szövetek, az állatok szervei és szervrendszerei)
Az állatok áttekintése (sejthalmazos állatok, álszövetes állatok, valódi szövetes állatok és ezen belül a testüreg nélküliek, az ősszájúak és az újszájúak)
Az állatok elterjedése (a faunabirodalmak állatvilága, Magyarország állatvilága)

Az ember világa

Az emberi test és a külső környezet (szervrendszerek, bőr)
Környezet és működésváltozás (életműködések szabályozása, idegsejt és elemi idegműködések, idegrendszer felépítése és működése, hormonális szabályozás)
A belső környezet és a belső védekezés (a belső környezet stabilitása, vér, immunitás, immunrendszer és betegségei, fertőző betegségek és védőoltások)
A szervrendszerek és a belső környezet működési kapcsolata (vérkeringési szervrendszer felépítése, működése, szabályozása, betegségei)
A belső és a külső környezet működési kapcsolata (légzés, táplálkozás, vizeletkiválasztás)
Az ember mozgása (az ember mozgási szervrendszerének felépítése, működése, betegségei)
Az ember szaporodása, növekedése és egyedfejlődése (az ember szaporodási szervrendszerének felépítése, működése, betegségei, az ember nemi élete, magzati fejlődés, szülés és „gyermekágy”, méhen kívüli élet, öregedés és halál)

Az élőlény és környezete

Az egyed feletti szerveződési szintek
Környezet és tűrőképesség, az ökotípus
Abiotikus környezeti tényezők (napsugárzás és fényigény, hőmérséklet, hőtűrés és hőigény, a tartózkodási közeg abiotikus környezeti tényezői)
A populációk (méretük és szerkezetük)
Társulások vagy biocönózisok (a társulások fajösszetétele, faji diverzitása, térszerkezete, változásaik, a populációk kölcsönhatásai)
Az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalma
A biológiai produkció (produkció és produktum, ökológiai piramisok)
A társulások trofikus szerkezete (vízi és szárazföldi társulások)
A biomok trofikus szerkezete (trópusi esőerdők, monszunerdők, szavannák, szubtrópusi vagy zonális sivatagok, keménylombú erdők, babérlombú erdők, mérsékelt övezeti vagy kontinentális sivatagok, füves puszták, lombos vagy mérsékelt övezeti lombhullató erdők, tűlevelű erdők, tundra, a sarkvidékek élővilága, a magashegységek élővilága)
A bioszféra
Az emberiség jövője

Öröklődés és változékonyság

Örökléstani alapfogalmak
Az egyedi változatosság okai (modifikáció, mutáció, független és kapcsolt öröklődés, a genetikai rekombináció, a genetikai térképezés)
A tulajdonságok öröklődése (allélok kölcsönhatásainak típusai, az öröklésmenetek és az öröklődés alaptörvényei, a gének kölcsönhatása a fenotípus kialakításában, genetikai ivarmeghatározás és az ivari kapcsoltság, a minőségi és a mennyiségi tulajdonságok öröklődése, az extranukleáris öröklődés)
Az emberi öröklődés (az emberi kromoszómaállomány jellemzői, az emberi öröklődés vizsgálata, a vérrokonházasságok genetikai veszélyei, a monogénes ás a poligénes emberi tulajdonságok öröklődése, a genetikai ártalmak megelőzésének lehetőségei)

Az élővilág fejlődése

Populációgenetika és evolúció (a genetikai egyensúly, az evolúciós változások, fajkialakulás fokozatos és ugrásszerű evolúcióval)
A földtörténeti időbeosztás
A biológiai evolúció bizonyítékai (közvetlen és közvetett bizonyítékok, a leletek korának meghatározása)
Az őslények világa
A biológiai evolúció jellemzői (az eredet problémái, a biológiai evolúció sebessége és szabályszerűségei, a koevolúció)
Élőhely és alkalmazkodás (az édesvizek meghódítása, az édesvízből a tengerbe vándorlás, a szárazföld meghódítása, a szárazföldből a tengerbe vándorlás, alkalmazkodás szélsőséges környezeti viszonyokhoz, evolúciós katasztrófák)
A földi evolúció folyamata (fizikai és kémiai evolúció, az élet kialakulása, a nagyobb földtörténeti időszakok evolúciós változásai: ős-, ó-, közép-, és újidő)
A főemlősök evolúciója (a főemlősök, az emberszabásúak és az ember, a félmajmok és a valódi majmok evolúciója, az emberfélék evolúciója, a Homo nemzetség evolúciója és a Homo sapiens evolúciója, az emberfajták, az emberi evolúciót befolyásoló tényezők, az ember és a bioszféra

A viselkedés biológiája

A viselkedés kutatásának módszerei (a korai és a modern etológia, a magatartás vizsgálati módszerei)
A magatartás szabályozásának alapjai (érzékelés és magatartás, a hormonok hatása a viselkedésre, viselkedési ritmusok, belső állapot és motiváció, a mozgásmintázatok kialakulása)
A viselkedés megváltozása (öröklött és tanult viselkedés, a tanulás általános formái, bevésődés, a táplálékszerzés, a térbeli tájékozódás, a védekezés tanulása és a szociális tanulás)
Magatartás és egyedfejlődés (a viselkedés változása az egyedfejlődés során, a játék mint a viselkedés része, az agy környezeti modellje és a viselkedés)
Társas viselkedés (csoportképzés az állatvilágban, a szociális vonzódás, a kommunikáció, az agresszió, a területvédő magatartás, a szociális magatartás és a rangsor)
Szexuális viselkedés (a szexuális viselkedés jelentősége, monogámia és poligámia, a párképződés folyamata és jellemzői, a párzás jellemzői, az ivadékgondozás)
Környezet és viselkedés (élőhely és tájékozódás, az állatok vándorlása, élő környezet és viselkedés, az állati intelligencia)
A viselkedés evolúciója
Humánetológia (a humánetológia tárgya és módszerei, a főemlősök viselkedése, az emberi viselkedés öröklött formái, az ember szociális viselkedése)

Szóval várok mindenkit szeretettel, és észrevételekkel, ahogy mindig is szoktam:)

Üdv: András