A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tartalmi arányok előre meghatározottak, de csak hozzávetőlegesen, mert a tételsor tartalmazhat olyan tételt is, amelyik több fejezethez is kapcsolódik. Tehát:
1. Mechanikából 25 százalékot
2. Hőtanból 20 százalékot
3. Elektromágnességből 25 százalékot
4. Atomfizikából és magfizikából 20 százalékot, valamint
5. Gravitáció és csillagászat témakörökből 10 százalékot
tartalmaz a teljes tételsor.
A tételek legalább kétharmada tartalmaz egy ténylegesen kivitelezhető és kivitelezendő mérést vagy kísérletet. Ezen kívül minden tétel tartalmaz egy megadott szempont szerint kifejtendő elméleti részt is; az elvégzendő kísérlet illetve a mérés ehhez kapcsolódik, de előfordulhat az is, hogy valamilyen egyszerű számítást kaptok. Fontos, hogy a tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. Nem véletlen nyúzlak benneteket Galileivel, Newtonnal, meg a többiekkel, meg azzal, hogy egy adott eredményre hogyan jöttek rá, mi előzte meg, stb., stb. A vizsga során használhatjátok a vizsgán rendelkezésetekre bocsátott kísérleti eszközöket, a függvénytáblázatot, tehát ezt mindenféleképpen vigyetek magatokkal, nem biztos, hogy lesz elegendő mennyiségben, és zsebszámológépet, de természetes csak olyat, ami szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas. Lesz felkészülési idő, ami alatt el tudod készíteni a vázlatod a húzott tételhez, illetve ezalatt az idő alatt van lehetőséged a kapott kísérlet vagy mérés elvégzésére, és az ehhez kapcsolódó értékelésre a rendelkezésedre bocsátott eszközökkel. Amikor sorra kerültök, próbáljatok lehiggadni, mély levegő, és koncentráljatok a feladatra. Azt, hogy milyen sorrendben adjátok elő a mondandótokat, ti választjátok meg! Senki sem fog közbe szólni, vagy megakasztani benneteket. Szép, értelmes kerek mondatokkal, segítség nélkül, önállóan kell kifejtenetek a húzott tételeteket. A felkészülési időben elvégzett kísérletet illetve mérést sem kell újra elvégezni, elég, ha elmondjátok, mit csináltatok, illetve bemutatjátok a rögzített eredményeiteket, például a készített grafikont vagy táblázatot. Közbekérdezni csak akkor fognak, ha nyilvánvaló butaságot mondtok, vagy nem arról beszéltek, ami a feladat lenne, vagy akkor ha segítségre szorultok, pl. ha elakadtok. Nem kell félni, a vizsgáztató tanárok jószándékúak és segítőkészek, azt szeretnék, ha a tudásotoknak megfelelő legtöbb pontot adhatnák. Ezt higgyétek el nekem. Ezért is, a feleletetek végén esetleg kiegészítő kérdéseket adhatnak fel, nem azért, hogy összezavarjanak, hanem azért, hogy azt is elmondjátok, amit nekik hallani kell ahhoz, hogy több pontot adhassanak. A feleletetek összesen 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész, és csak 5 pont adható a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára. Ez valakinek előnyös, valaki most szomorkodik, de azt azért ne felejtsétek el, hogy az érettségi nem színész-képző! Tehát a vizsga során figyelik azt is, hogy a feleletetek mennyire alkot összefüggő, logikus egészet, nem tartalmaz-e a témától idegen részeket (a mellébeszélés tipikus esete), illetve értékelik azt is, hogy mennyire önálló a tétel kifejtése, azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre.
1. Mechanikából 25 százalékot
2. Hőtanból 20 százalékot
3. Elektromágnességből 25 százalékot
4. Atomfizikából és magfizikából 20 százalékot, valamint
5. Gravitáció és csillagászat témakörökből 10 százalékot
tartalmaz a teljes tételsor.
A tételek legalább kétharmada tartalmaz egy ténylegesen kivitelezhető és kivitelezendő mérést vagy kísérletet. Ezen kívül minden tétel tartalmaz egy megadott szempont szerint kifejtendő elméleti részt is; az elvégzendő kísérlet illetve a mérés ehhez kapcsolódik, de előfordulhat az is, hogy valamilyen egyszerű számítást kaptok. Fontos, hogy a tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. Nem véletlen nyúzlak benneteket Galileivel, Newtonnal, meg a többiekkel, meg azzal, hogy egy adott eredményre hogyan jöttek rá, mi előzte meg, stb., stb. A vizsga során használhatjátok a vizsgán rendelkezésetekre bocsátott kísérleti eszközöket, a függvénytáblázatot, tehát ezt mindenféleképpen vigyetek magatokkal, nem biztos, hogy lesz elegendő mennyiségben, és zsebszámológépet, de természetes csak olyat, ami szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas. Lesz felkészülési idő, ami alatt el tudod készíteni a vázlatod a húzott tételhez, illetve ezalatt az idő alatt van lehetőséged a kapott kísérlet vagy mérés elvégzésére, és az ehhez kapcsolódó értékelésre a rendelkezésedre bocsátott eszközökkel. Amikor sorra kerültök, próbáljatok lehiggadni, mély levegő, és koncentráljatok a feladatra. Azt, hogy milyen sorrendben adjátok elő a mondandótokat, ti választjátok meg! Senki sem fog közbe szólni, vagy megakasztani benneteket. Szép, értelmes kerek mondatokkal, segítség nélkül, önállóan kell kifejtenetek a húzott tételeteket. A felkészülési időben elvégzett kísérletet illetve mérést sem kell újra elvégezni, elég, ha elmondjátok, mit csináltatok, illetve bemutatjátok a rögzített eredményeiteket, például a készített grafikont vagy táblázatot. Közbekérdezni csak akkor fognak, ha nyilvánvaló butaságot mondtok, vagy nem arról beszéltek, ami a feladat lenne, vagy akkor ha segítségre szorultok, pl. ha elakadtok. Nem kell félni, a vizsgáztató tanárok jószándékúak és segítőkészek, azt szeretnék, ha a tudásotoknak megfelelő legtöbb pontot adhatnák. Ezt higgyétek el nekem. Ezért is, a feleletetek végén esetleg kiegészítő kérdéseket adhatnak fel, nem azért, hogy összezavarjanak, hanem azért, hogy azt is elmondjátok, amit nekik hallani kell ahhoz, hogy több pontot adhassanak. A feleletetek összesen 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész, és csak 5 pont adható a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára. Ez valakinek előnyös, valaki most szomorkodik, de azt azért ne felejtsétek el, hogy az érettségi nem színész-képző! Tehát a vizsga során figyelik azt is, hogy a feleletetek mennyire alkot összefüggő, logikus egészet, nem tartalmaz-e a témától idegen részeket (a mellébeszélés tipikus esete), illetve értékelik azt is, hogy mennyire önálló a tétel kifejtése, azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre.
Hát ennyi lenne, amit egyelőre tudnotok kell. Ha van még kérdésetek, megbeszéljük, amikor találkozunk, vagy írjatok emailt, és amint lesz időm, válaszolok.
Üdv: András
