Hogyan oldjunk meg feleletválasztásos feladatokat?

Sziasztok! Közkívánatra, innen puskázhattok, hogyan tudjátok a leghatékonyabban és a legegyszerűbben megoldani a kapott házi feladatokat. Ezt nem kell kívülről tudni, mert az ún. feleletválasztos feladatokat jellemző válaszadási sémákat kivették az érettségiből, DE! ilyen típusú feladatok, attól még lesznek, csak a válaszok megadása egyszerűsödött.

Egyszerű hibakutatás

A lehető leghibásabb, egyetlen választ kell kikeresni.

Ötféle és négyféle asszociáció

Mindet ítélet csak az egyik választási lehetőséghez tartozik.

Kizárásos asszociáció

Az öt ítélet közül négy egy-egy felsorolt fogalomhoz tartozik. Az ötödik ítélet „felesleges”, ezt kell E) betűvel jelölni.

Ábrafelismerés

Egy megnevezés, illetve jellemzés csak egy ábrarészlethez választható.

Korrelációs vizsgálat

Korrelációs vizsgálatnál két változó közötti összefüggés jellegét kell megállapítani. A független változót „a”-val, a függő változót „b”-vel jelölik. Három lehetőség adódik:

A) „a” és „b” jelenség változása egyenes arányosságban van egymással
B) „a” és „b” jelenség változása fordított arányosságban van egymással
C) „a” és „b” jelenség változása független egymástól

A korrelációs vizsgálat típusú feladatokban arra kell vigyázni, hogy a független és a függő változót felcserélni sohasem szabad. Az ilyen eljárás ugyanis némelyik feladat megoldását teljesen megváltoztatja.

Mennyiségi összehasonlítás

Ezekben a feladatokban két mennyiség nagyságrendi viszonyát kell eldönteni. Három lehetőség adódik:

A) „a” nagyobb, mint „b”
B) „b” nagyobb, mint „a”
C) „a” és „b” egyforma nagy, vagy megközelítőleg azonos nagyságú

A mennyiségi összehasonlítás típusú feladatok megoldásában a megközelítőleg azonos nagyságviszony eldöntése okozhat gondot. Általában csak akkor választható a C) lehetőség, ha nincs jelentős eltérés a két mennyiség között.

Relációanalízis

Ezek a feladatok összetett mondatokból állnak. Az összetett mondat első tagja állítás, második tagja pedig indoklás. Az állítások és az indoklások külön-külön igazak, vagy hamisak lehetnek. Ha mindkét tagmondat igaz, akkor lehet közöttük ok-okozati összefüggés, de az is lehetséges, hogy a két igaz tagmondat között nincs ilyen kapcsolat:

A) + + + az állítás és az indoklás egyaránt igaz, és közöttük ok-okozati kapcsolat van
B) + + – az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük ok-okozati kapcsolat
C) + – az állítás igaz, az indoklás azonban hamis
D) – + az állítás hamis, az indoklás önmagában igaz
E) – – az állítás és az indoklás egyaránt hamis

Többszörös asszociáció

Ezeket a feladatokat úgy szerkesztették meg, hogy csak az alábbi variációk valamelyike szerinti megoldás lehetséges:

A) az ítélet az a, b, c, fogalomhoz tartozik
B) az ítélet az a, c fogalomhoz tartozik
C) az ítélet a b, d fogalomhoz tartozik
D) az ítélet csak a d fogalomhoz tartozik
E) az ítélet mind a négy fogalomhoz tartozik

Többszörös hibakutatás

Hibás mondatok csak az alábbi séma szerint fordulhatnak elő:

A) az 1., a 2. és a 3. mondat hibás
B) az 1. és a 3. mondat hibás
C) a 2. és a 4. mondat hibás
D) csak a 4. mondat hibás
E) mind a négy mondat hibás

Többszörös választás

A számokkal jelzett választási lehetőségek elolvasása és tartalmának értékelése után az alábbi, előre megadott, betűkkel jelzett kombinációk közül a feladatnak megfelelőt kell kiválasztani:

A) az 1., a 2. és a 3. válasz igaz
B) az 1. és a 3. válasz igaz
C) a 2. és a 4. válasz igaz
D) csak a 4. válasz igaz
E) mind a négy válasz igaz

Kérlek szépen, a fenti útmutató alapján töltsétek ki a házikat, mert így megbeszélni is könnyebb lesz az órán. Köszönöm.

Jó munkát!

Üdv: András